Dombornyomott lemez? Bütykös lemez? Tojástartó? Felületszivárgó lemez? Drain lemez? Dörken lemez?…… és még sorolhatnám a magas testsűrűségű polietilénből előállított szigetelésvédő lemezek és ennek geotextíliával kasírozott változatainak köznyelvben, az esetek zömében rosszul használt változatait.
Mi a legfontosabbnak ítélt kérdés, ami ezekkel a termékekkel kapcsolatban leginkább foglalkoztatja a felhasználókat? Miért képesek a kivitelezők a műszaki ellenőrökkel, a tulajdonosok a kivitelezőkkel, a beruházók a tervezőkkel – és még sorolhatnám a párosításokat – vitába szállni? Merre nézzen a bütyök?! Azaz a szóban forgó lemezt hogyan is kell valójában beépíteni.
Szinte minden héten érkezik egy ilyen vagy ehhez hasonló kérdés, ráadásul sokszor már akkor, amikor már nagyrészt eltakarásra kerültek az anyagok, magyarul „betemették a gödröt”.
Biztos, hogy ez a jó időpont arra, hogy eldöntsük ezt a vitát? Sőt! Egyáltalán ez a legjobb kérdés, amit ebben az esetben fel kell tenni? Mikor merülhet fel egyáltalán? Akkor, amikor az építkezésen egy úgynevezett „csupasz”, azaz geotextília kasírozás nélküli, általában 8, esetenként 20 mm hullámmagasságú dombornyomott lemez megjelenik.
Nézzük meg, hogy ezen anyagokat egyáltalán mikor lehet alkalmazni, illetve pontosan milyen szerepet is töltenek be az adott rétegrendben. A felsorolt példákban új építésekről és függőleges beépítésekről beszélünk, hisz egy felújítás, illetve egy vízszintes felület egész más műszaki követelményekkel jár – ezekről esetleg majd egy következő cikkben ejthetünk részletesebben szót.
A 8 mm hullámmagasságú, dombornyomott lemez kizárólag szigetelésvédelemként építhető be azon függőleges alépítményi szigeteléseknél, ahol a termett talaj szerkezete jó vízáteresztő képességű (pl. homokos vagy kavicsos stb., a talajmechanikai vizsgálatok alapján a talaj vízáteresztő képessége, azaz a k>10-4 m/s DIN 18130-1), azaz torlódó vizek nagyobb esőzéseknél sem alakulhatnak ki. Ezek az anyagok vízelvezetésre teljesen alkalmatlanok, függetlenül attól, hogy az adott építkezésen dolgozó kivitelező milyen „barkácsmegoldással” vagy egy csak általa ismert varázsigével kívánja ezt elérni (1-2. ábra)
Szigetelésvédő lemez beépítésekor, ahogy a megnevezésében is szerepel, a legfontosabb feladat a kialakított szigetelési rétegek fizikai védelme. Ennek következtében a dombornyomott lemez beépítési iránya az alatta lévő rétegrendtől függ. Amennyiben a lemeznek nyomásérzékeny vízszigetelést vagy például zártcellás hőszigetelést kell védenie, úgy a földnyomás következtében eset felé kell nézniük.
Nagyobb, azaz 20 mm dombormagasságú lemezeket általában speciális, kéthéjú szerkezeteknél használunk (ebből Magyarországon a legelterjedtebb változat a résfal), amikor is két betonréteg közé kerül beépítésre az anyag, és a bélésfal bennmaradó zsaluzataként és vízelvezető rétegként is funkcionál. Ebben az esetben a bütyök mindig afelé a betonréteg felé néz, ahonnan a szivárgó vizet várjuk, jelen esetben a résfal fugái engedhetnek át vizet, így erre fordítjuk a domborulatokat. Ebben a különleges esetben felületszivárgónak hívhatjuk ezt a lemezt, hiszen nem töltünk neki földet, így nem tömítjük el a bütykök közötti rést.
És mi a helyzet akkor, ha az épületet körülvevő talaj kötött, vízelvezető képessége gyenge (azaz a DIN 18130-1 szerint a k≤10-4 m/s), azaz a szigetelt felületnek nemcsak mechanikai védelemre van szüksége, hanem a torlódó vizek elvezetésére is? Vagy gondoljunk bele abba is, hogy egy munkagödör kiásása, majd visszatöltése után hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a megbolygatott talaj ugyanolyan tömörségű legyen, mint a mellette pár méterrel lévő rétegek? Azaz ilyenkor az épület mellett lévő lazább föld egy ideig „medenceként” működik, a rétegvizek mellett az esővíz is könnyedén megtalálja, így okozva problémát (3. ábra). Ezeknél a feladatoknál kerül előtérbe a drénezés, azaz felületszivárgó lemez használata.
Mi is az a drén (drain)? A Topszótár szerint a következőket jelenti ez a szó: leereszt, lecsapol, levezet, felszívódik, elfolyik, levezetődik stb., azaz ilyen esetekben csak olyan drénlemez használható, mely alkalmas a szóban forgó vizek elvezetésére. A hagyományos, korábban már említett, az 1980-as években piacra dobott szigetelésvédő, dombornyomott lemezek mellett már 1985 óta gyárt a Dörken gyárilag geotextíliával kasírozott, felületszivárgó lemezt, amely, mint egy csatorna működik a visszatöltött földréteg és a szigetelés között. Ebben az esetben a leszivárogtatott víz elvezetéséről természetesen gondoskodni kell egy szakszerűen kivitelezett drénágy (eltömődésmentes geotextília, mosott kulékavics, megfelelő falvastagságú, perforált dréncső) segítségével (4. ábra).
Ahhoz, hogy a felületszivárgó lemezeknél a vízelvezetés létrejöjjön, természetesen a domborulatoknak a rájuk kasírozott szűrőréteggel együtt a föld felé kell nézniük. Az ilyen típusú lemezek esetében elengedhetetlen a hosszú élettartam, melyet a Dörken egyes termékeivel már minimum 100 évre prognosztizál (5. ábra).
Az utóbbi időben egyre elterjedtebbek a vastag kent, illetve a szórt vízszigetelések, melyek extrém nyomásérzékenyek, s ha nem kerül rájuk hőszigetelés, akkor különleges bánásmódot igényelnek. Ilyen esetekben olyan drénlemezt kell alkalmazni védelemre és vízelvezetésre, amelynek külső oldalára a már említett eltömődésmentes geotextíliát, belső oldalára pedig speciális csúsztató fóliát kasíroztak, annak érdekében, hogy a talaj tömörödése során legyen mozgási lehetősége az anyagnak, és az nehogy belenyomódjon a szigetelésbe, lehúzva azt a falról. 1993 óta elérhető Magyarországon az erre alkalmas felületszivárgó lemez is.
A Dörken immár 30 éves tapasztalattal bír a dombornyomott, illetve felületszivárgó lemezek felhasználhatóságával kapcsolatban. Kérem, „használják” az általunk felhalmozott tapasztalatot és tudást, és kérdéseikkel keressenek minket bizalommal.
Dvorák Andrea
Dörken Kft., szaktanácsadó
A Dörken termékek után érdeklődjön a STAVMAT építőanyag kereskedésekben!
2023.09.21.
hírek
top akció
Hírlevél
Kérjük, adja meg e-mail címét, hogy elküldhessük a legfrissebb híreket és akciókat önnek.