Kémények kivitelezése

Kémény építésére mindig van lehetőség. Az alábbiakban a három leggyakrabban előforduló esetet vizsgáljuk meg. Az első, és mindenképpen ez a legbonyolultabb, amikor az új kéményt a régi, elavult kémény helyére építjük. Ekkor a régi kéményt teljesen vissza kell bontani, és a helyére építeni az újat. Az ilyen esetekben mindenképpen kérjük ki szakember véleményét, hiszen a régi falazott kémények az épület szerves részét képezték, így azok megbontása komoly előkészületet és komoly szaktudást igényelhet. Ha megtörtént a bontás, az új kémény felépítése már nem okozhat gondot. A Leier kémények köpenyelemeinek befoglaló mérete kicsi, ezért a lebontott kémény helyére biztosan visszaépíthető az új Leier kémény. Az építés az MSZ845 szabvány általános követelményei, és a gyártó beépítési útmutatója szerint kell, hogy történjen. Elméletileg a lebontott régi kéménynek is alkalmazkodnia kellett az építés idején érvényben lévő előírásokhoz, mégis fontos, hogy az újonnan felépített kémény esetében ellenőrizzük, hogy mindenben megfeleljen a hatályban lévő előírásoknak, mert a régi és az új kívánalmak nem feltétlenül fedik mindenben egymást.

A másik lehetőség az épületen belül a kémény szabadon megválasztott helyre történő beépítése. A kémény helyének kiválasztásakor a legfontosabb szempont a leendő fűtőberendezés helye. Mindenképpen érdemes arra törekedni, hogy a leendő kémény az épület olyan pontján épüljön fel, ahol a tető legmagasabb pontján haladhat majd át. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a kémény csak minimálisan fog a tető síkja fölé emelkedni, így esztétikus lesz, és nem kell külön megerősítésről gondoskodni. A kémény tetősíkon túli szakaszának mértékéről szintén a szabvány rendelkezik, így ennek meghatározását mindenképpen bízzuk szakemberre. A kéményt megfelelő szilárdságú alapról kell indítani. Meglévő épület esetén, a padló rétegrendjének és a kémény várható tömegének ismeretében statikussal ellenőriztessük, hogy elbírja-e az építendő kéményt. Átlagos esetben az építendő kémény egy födémen, és a tető héjazaton halad át. A födém áttörésénél szintén érdemes kikérni egy statikus szakember véleményét. A födém illetve a héjazat csomópontjait szintén az általános követelmények szerint kell kialakítani. Utólagosan épített kémény esetében, az eleve adott lehetőségek miatt, az éghető építőanyagtól való távolsági követelmény betartására, a kitorkollási magasság pontos meghatározására, a tisztítóajtók megfelelő helyre történő elhelyezésére és a kondenzátum elvezetésének kialakítására kell leginkább figyelni. Ez abból adódik, hogy míg egy új épület építésénél lehetőség van a kémény környezetének pontos kialakítására, meglévő épületben alkalmazkodnunk kell az adott körülményekhez. Megfelelő előkészületek mellett, elég, ha fóliával elkülöníthetjük a munkaterületet, így kis túlzással csak a bútorokat kell félretolni.
A harmadik lehetőség, amikor a kéményt az épületen kívül építjük fel, és a fűtőberendezést a falon keresztül kötjük a kéménybe. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a füstcső, falon át történő átvezetésén kívül semmilyen rombolással nem jár az épületen belül. Hátránya, hogy ha a kémény az ereszvonalon épül fel, a megfelelő kitorkollási magasság eléréséhez nagy szabadon álló szakasszal kell számolnunk Ez az épülethez képest aránytalanul magasnak fog tűnni (Nem lesz túl csinos), és gondoskodni kell a szélnyomás elleni megerősítésről is. A magasan a tetősík fölé emelkedő kémények megerősítésének lehetőségéről vagy a gyártó, (https://kemenyshop.leier.hu/kapcsolat) vagy statikus szakember adhat tájékoztatást. Leier kémények esetén a szélnyomás elleni védelemről akkor kell gondoskodni, ha a kémény szabadon álló szakasza több mint 1,50m. A tűzfalra épült kéményeknél, különösen a tetőgerinc közelében ez kevésbé jelent gondot, de az 1,50m-es szabályt ebben az esetben is szem előtt kell tartani.

Az épületen kívül épülő kéményt is megfelelő szilárdságú alapról kell indítani, figyelembe véve a kémény súlyát, és befoglaló méretét. A kéményt fém bilincsekkel, legalább 3 méterenként rögzíteni kell az épület falához, lehetőleg a koszorúknál, hogy minél stabilabb legyen a kapcsolat.
Az épületen kívül épült kémény teljes szakasza hideg szakasznak tekinthető, hiszen mindenhol a külső környezettel érintkezik. Fontos, hogy a kémény megfelelő szigeteléssel rendelkezzen, hiszen begyújtáskor, a lehűlt kéménykürtőben nehezen alakul ki a megfelelő huzat, illetve jóval intenzívebb lesz a kondenzátum képződés is. Éppen ezért minél vastagabb szigeteléssel rendelkező kéménytípust válasszunk, és érdemes a kéménykürtőt is hőszigeteléssel ellátni a teljes szakaszon. A hőszigeteléshez használt anyagnak „nem éghető” minősítéssel kell rendelkeznie. Ilyen anyag például a kőzetgyapot.
Ha a kémény elkészült, már csak a tüzelőberendezés és a kémény füstcsőcsatlakozója közötti akadályon, a falon kell áthatolni. Az összekötő szakaszt, más néven a készülék füstcsövét, csak szabványosan kialakított, falhüvellyel bélelt faláttörésen keresztül lehet átvezetni a falon. Figyelem! A füstcsőcsatlakozó vízszintes ágának toldása tilos!

Az átvezetés tulajdonképpen egy lyuk a falon, amit egy, a falba beépített, nem éghető anyagból készült csővel hozhatunk létre. Nem éghető építőanyagból készült falazat esetén a tüzelőberendezés füstcsöve körül 5cm, éghető anyagú falazat esetén a tüzelőberendezés füstcsöve körül 20cm-es gyűrűs hézagot biztosító falhüvelyt kell beépíteni. Ez nemcsak tűzvédelmi szempontból fontos, hanem kényelmes munkahézagot biztosítva segíti a füstcső és a kémény füstcsőcsatlakozója közötti szakszerű kapcsolat kialakítását. Miután a füstcsövet megfelelően a helyére illesztettük, a füstcső és a falhüvely közötti teret nem éghető szigetelőanyaggal kell kitölteni. Belül, a készülék oldalán a falhüvely és a füstcső csomópontját nem éghető anyagból készült, bontható burkolattal fedjük el.

A Leier termékek után érdeklődjön a STAVMAT kereskedésekben!
2022.09.14.