Hol folyik a víz a szigetelt tetőkön?

A válasz egyszerű: a szigetelésen! Erről igazából kár is lenne több szót ejteni, ha lenne valaki minden tetőszigetelés mellett és megmondaná a víznek, hogy hol és merre kell folynia. Sajnos ritkán lehet látni szigetelt tetőkön ilyen közlekedési rendőrt. Márpedig, ha nem áll ott, akkor valaki másnak kellene megmondania annak a szegény buta víznek, hogy hol a helye.

Ki mondja meg? Talán jó lenne, ha már a tervezőasztalon, illetve számítógépen egyértelműen megjelennének az útvonalak, átgondoltan.

Mit értek átgondoláson? 

1. A tetőre kerülő víz összes fizikai és kémiai jellemzőjének figyelembevételét, az esetleges fizikai és kémiai szennyeződéseivel együtt. Bizonyára sokan emlékeznek a közelmúltban Magyarországon is előfordult sáros/poros esőre. Akinek épp akkoriban a sötét színű autója a szabadban parkolt az biztosan emlékszik. Persze ez kizárólag csak a kocsikra esett, a tetőszigetelések környékét gondosan elkerülte. Arra, hogy ezt miért írtam ide később még visszatérek, hátha addig is megmozgatja a kedves olvasó fantáziáját, és gondolkodásra is készteti.
2. A vízzel kapcsolatba kerülő összes építőanyag fizikai/kémiai tulajdonságának figyelembevételét. Ilyen például az építőanyagok víz által érintett felületének érdessége, az adott építőanyag elhelyezkedése a rétegrendben: segíti, vagy éppen gátolja a víz távozását a tetőről. Persze ez csak akkor fontos, ha nem víztározót, vagy medencét szeretnénk készíteni. A tetőmedencék témakörét azért most kihagynám ebből a cikkből, bár ott is lenne néhány izgalmas kérdés, de ezt majd máskor, ha lesz rá igény.
3. Ellen tud-e állni a vízzel kapcsolatba kerülő anyag a víz kémiai hatásának?
4. Részben, vagy egészben el tudja-e mozdítani a (szerencsés esetben) folyó/folydogáló víz a vele kapcsolatba kerülő anyagrészeket?
5. Mi „ösztönzi” a vizet távozásra? Biztosított a teljes tetőfelületen az „ösztönzés”?

5. Kezdjük talán a végéről. A tető teljes felületének, és annak minden pontjának a tervezett vízkivételi pont, vonal, felület felé kell lejtenie. Ezt a szerkezettel vagy lejtésképzéssel érjük el. A lejtés mértékére vonatkozóan a Tetőszigetelések Tervezés és Kivitelezési Irányelvei is tartalmaznak információkat. Miért kell lejtsen? Azért, mert a szigetelésre kerülő (rá eső) vízre csak a gravitáció hat, azaz az alatta lévő rétegnek kell valahogyan elvezetnie a vizet a távozási pontig. Amennyiben van egy sima (esetleg hidrofób felületű) vízszigetelésünk, akkor egészen kis lejtés esetén is szaladnak a vízcseppecskéink a lejtés irányába. Ellenben, ha a vízszigetelésünk érdes felületű, akkor bizony jelentős mennyiségű vizet tart meg ugyanolyan lejtés esetén, mert a kis hegyek-völgyek akadályozzák a víz „lefelé” mozgását, tehát célszerű a lejtést növelni.

4. Vegyük a (könnyű felületvédelemmel ellátott) palazúzalékos szigetelő lemezt példának. Az idővel meglazuló akár kis mennyiségű zúzalékot a lefolyó víz elsodorja, és helyenként lerakja, vagy a lefolyóban távozik is a tetőről. A felületen lerakott szemcsék a víz további lefolyását már akadályozzák.

3. A nehéz felületvédelemmel ellátott (kavics leterhelésű, vagy hasznosított) tető rétegrendben nem lehet vízoldható anyag. A mészkő, azaz murva a víz számára oldható kőzet (cseppkőbarlang) képes az összes vízelvezetést eltömíteni.

2. A vízszigetelés felületéről már az előbb írtam néhány szót. Gondoljuk át azonban akár a leterhelt tetők, akár a hasznosított tetők rétegrendjeit. Mennyi vizet akarunk a tetőn megtartani, ha tartunk meg vizet a tetőn, az hogyan fog viselkedni különböző időjárási viszonyok között? A megtartott víz ne alakítson ki nem tervezett „zöldtetőt”!

1. A környezetből mindig kerül szennyeződés a tetőre, egy jó kis sivatagi homokos eső bizony az általunk vízelvezetőnek szánt kavicsréteg, egyébként sem fényes vízáteresztő/vízelvezető képességét nagyban képes csökkenteni.

Csak a példa kedvéért: 1% lejtésben felhordott 80 cm vastag 8/16-os kavicsréteg képes olyan mennyiségű vizet biztonsággal elvezetni a lefolyóhoz, mint egy tisztességes, erre a célra tervezett felületszivárgó lemez, a maga 1 cm-es magasságával. Miért? Azért, mert a felületi feszültség miatt a víz a kavicsok felületén megtapad. Ennek következtében, ha a vizet messzebbre kell eljuttatnunk, akkor egyre több megtapadt víz áll az útjába.