Az energiahordozók hiánya az életünk szinte minden területén érezteti hatását. A helyzet különösen ijesztő, amennyiben ez alapvető szükségleteinket érinti. Földgáz? Kőolaj? Elektromos fűtés? Amennyiben ezek kiesnek, vagy megfizethetetlenné válnak, otthonunk melegen tartására valójában egy biztos és megbízható megoldás marad: a környezetbarát fatüzelés A „békeidőkben” sokszor hangulati elemként használt cserépkályha, kandalló könnyen nappalink legmegbecsültebb berendezésévé válhat. Az innovatív Leier kémények generációkon át észrevétlenül biztosítják, hogy otthonunk valóban kényelmet és biztonságot adó otthont jelentsen számunkra.
Kémény építésére márpedig mindig van lehetőség. Az alábbiakban a három leggyakrabban előforduló esetet vizsgáljuk meg.
Az első, és mindenképpen ez a legbonyolultabb, amikor az új kéményt a régi, elavult kémény helyére építjük. Ekkor a régi kémény teljesen vissza kell bontani, és a helyére építeni az újat. Az ilyen esetekben mindenképpen kérjük ki szakember véleményét, hiszen a régi falazott kémények az épület szerves részét képezték, így azok megbontása komoly előkészületet és komoly szaktudást igényelhet. Ha megtörtént a bontás, az új kémény felépítése már nem okozhat gondot. A Leier kémények köpenyelemeinek befoglaló mérete kicsi, ezért a lebontott kémény helyére biztosan visszaépíthető. Az építés az MSZ845 szabvány általános követelményei, és a gyártó beépítési útmutatójában sz. Elméletileg, a lebontott régi kéménynek is alkalmazkodnia kellett az építés idején érvényben lévő előírásokhoz, mégis fontos, hogy az újonnan felépített kémény esetében ellenőrizzük, hogy mindenben megfeleljen a hatályban lévő előírásoknak, mert a régi és az új kívánalmak nem feltétlenül fedik mindenben egymást.
A másik lehetőség a kémény szabadon megválasztott helyre történő beépítése. A kémény helyének kiválasztásakor a legfontosabb szempont a leendő fűtőberendezés helye. Mindenképpen érdemes arra törekedni, hogy a leendő kémény az épület olyan pontján épüljön fel, ahol a tető legmagasabb pontján haladhat majd át. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a kémény csak minimálisan fog a tető síkja fölé emelkedni, így esztétikus lesz, és nem kell külön megerősítésről gondoskodni. A kémény tetősíkon túli szakaszának mértékéről szintén a szabvány rendelkezik, így ennek meghatározását mindenképpen bízzuk szakemberre. A kéményt megfelelő szilárdságú alapról kell indítani. Meglévő épület esetén, a padló rétegrendjének és a kémény várható tömegének ismeretében statikussal ellenőriztessük, hogy elbírja-e az építendő kéményt.
Átlagos esetben az építendő kémény egy födémen, és a tető héjazaton halad át. A födém áttörésénél szintén érdemes kikérni egy statikus szakember véleményét. A födém illetve a héjazat csomópontjait szintén az általános követelmények szerint kell kialakítani. Utólagosan épített kémény esetében, az eleve adott lehetőségek miatt, az éghető építőanyagtól való távolsági követelmény betartására, a kitorkollási magasság pontos meghatározására, a tisztítóajtók megfelelő helyre történő elhelyezésére és a kondenzátum elvezetésének kialakítására kell leginkább figyelni. Ez abból adódik, hogy míg egy új épület építésénél lehetőség van a kémény környezetének pontos kialakítására, meglévő épületben alkalmazkodnunk kell az adott körülményekhez. Megfelelő előkészületek mellett, elég, ha fóliával elkülöníthetjük a munkaterületet, így kis túlzással csak a bútorokat kell félretolni.
A harmadik lehetőség, amikor a kéményt az épületen kívül építjük fel, és a fűtőberendezést a falon keresztül kötjük a kéménybe. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a füstcső, falon át történő átvezetésén kívül semmilyen rombolással nem jár az épületen belül. Hátránya, hogy ha a kémény az ereszvonalon épül fel, a megfelelő kitorkollási magasság eléréséhez nagy szabadon álló szakasszal kell számolnunk Ez az épülethez képest aránytalanul magasnak fog tűnni (Nem lesz túl csinos), és gondoskodni kell a szélnyomás elleni megerősítésről is. A magasan a tetősík fölé emelkedő kémények megerősítésének lehetőségéről vagy a gyártó, (https://kemenyshop.leier.hu/kapcsolat) vagy statikus szakember adhat tájékoztatást. Leier kémények esetén a szélnyomás elleni védelemről akkor kell gondoskodni, ha a kémény szabadon álló szakasza több mint 1,50m. A tűzfalra épült kéményeknél, különösen a tetőgerinc közelében ez kevésbé jelent gondot, de az 1,50m-es szabályt ebben az esetben is szem előtt kell tartani.
Az épületen kívül épülő kéményt is megfelelő szilárdságú alapról kell indítani, figyelembe véve a kémény súlyát, és befoglaló méretét. A kéményt fém bilincsekkel, legalább 3 méterenként rögzíteni kell az épület falához, lehetőleg a koszorúknál, hogy minél stabilabb legyen a kapcsolat.
Az épületen kívül épült kémény teljes szakasza hideg szakasznak tekinthető, hiszen mindenhol a külső környezettel érintkezik. Fontos, hogy a kémény megfelelő szigeteléssel rendelkezzen, hiszen begyújtáskor, a lehűlt kéménykürtőben nehezen alakul ki a megfelelő huzat, illetve jóval intenzívebb lesz a kondenzátum képződés is. Éppen ezért minél vastagabb szigeteléssel rendelkező kéménytípust válasszunk, és érdemes a kéménykürtőt is hőszigeteléssel ellátni a teljes szakaszon. A hőszigeteléshez használt anyagnak „nem éghető” minősítéssel kell rendelkeznie. Ilyen anyag például a kőzetgyapot.
Ha a kémény elkészült, már csak a tüzelőberendezés és a kémény füstcsőcsatlakozója közötti akadályon, a falon kell áthatolni. Az összekötő szakaszt, más néven a készülék füstcsövét, csak szabványosan kialakított, falhüvellyel bélelt faláttörésen keresztül lehet átvezetni a falon. Figyelem! A füstcsőcsatlakozó vízszintes ágának toldása tilos!
Az átvezetés tulajdonképpen egy lyuk a falon, amit egy, a falba beépített, nem éghető anyagból készült csővel hozhatunk létre. Nem éghető építőanyagból készült falazat esetén a tüzelőberendezés füstcsöve körül 5cm, éghető anyagú falazat esetén a tüzelőberendezés füstcsöve körül 20cm-es gyűrűs hézagot biztosító falhüvelyt kell beépíteni. Ez nemcsak tűzvédelmi szempontból fontos, hanem kényelmes munkahézagot biztosítva segíti a füstcső és a kémény füstcsőcsatlakozója közötti szakszerű kapcsolat kialakítását. Miután a füstcsövet megfelelően a helyére illesztettük, a füstcső és a falhüvely közötti teret nem éghető szigetelőanyaggal kell kitölteni. Belül, a készülék oldalán a falhüvely és a füstcső csomópontját nem éghető anyagból készült, bontható burkolattal fedjük el.
A Leier termékek után érdeklődjön a STAVMAT építőanyag kereskedésekben!
2022.10.14.
hírek
top akció
Hírlevél
Kérjük, adja meg e-mail címét, hogy elküldhessük a legfrissebb híreket és akciókat önnek.