Ezekre figyeljen! A 2022-ben hatályba lépő energetikai követelmények a hőszigetelés oldaláról vizsgálva

1.ábra 

A szabályozás több szintű, de mindkét esetében az első szint, a határoló szerkezetekre vonatkozó határértékek, mely megegyező értékeket ad meg, így a rendelet olvasása közben könnyen arra az elhamarkodott elhatározásra juthatunk, hogy nincs is különbség hőtechnikai értelemben a költségoptimalizált és KNE szintek között. Természetesen van, mégpedig a rendelet 2. és 3. szintje (fajlagos hőveszteség tényező és összesített energetikai mutató) kb. 30%-kal szigorúbb követelményeket támaszt a KNE épületek számára, ami több módon is teljesíthető. Abban az esetben, ha az épülethatároló szerkezeteknél (mely azonos a költségoptimalizált és KNE szintnél) a minimum értékek szerint tervezem az épületemet, úgy komoly gépészeti megoldások szükségesek a további 2 szint teljesítéshez, ami sok esetben jelentős többletköltséget eredményez. De van másik választás is, ha kb. 30%-kal jobb hőszigeteléssel rendelkező épületszerkezetekben gondolkodunk, amely több előnnyel is jár:

• A költségoptimalizált szinthez képest gazdaságosabb a jelentős gépészeti beruházás elmaradása és a szükséges épületgépészeti berendezésékből is alacsonyabb teljesítményű is elégséges, köszönhetően az épület lecsökkentett energiaigényének.
• A vastagabb hőszigetelés beépítése kivitelezői oldalról nézve (a legtöbb esetben) nem jár többletköltséggel, a teljes épületszerkezetet nézve csak a hőszigetelés árában történik növekedés a többi változatlan marad. Nézzünk erre konkrét példát, pl. homlokzati fal esetén a teljes hőszigetelő rendszer beépítésénél a 6 cm-rel vastagabb hőszigetelés és dübelek hosszváltozása okozta növekedése 1100Ft/m2 költséggel jár. A kivitelező munkadíj, az állványozás költsége, a rendszer többi elemének anyagára: üvegháló, ragasztó, vékony- vastagvakolat változatlan marad, összesen: 14500Ft/m2. A teljes anyag- és munkadíjat nézve a növekedés 8%-os lesz.
• A környezetvédelem oldaláról nézve előnyösebb – ami egyébként az alapvető célja az energiamegtakarítást célzó intézkedéseknek – mivel kevesebb lesz az energiafelhasználás és így a károsanyag kibocsájtás is

További módosítás is született, mely az épület energiaigényének 25%-os megújuló részarányára vonatkozik. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a megújuló részarány energiafelhasználás csökkentésével kiváltható. Pontosabban, ha a műszaki-gazdasági feltételek nem adottak, akkor az összesített energiaigény (épülettípusonként került meghatározásra) kb. 24%-os csökkentése mellett a 25%-os megújuló részarány elhagyható.
Összességében elmondható, hogy átgondolt tervezéssel a kitűzött környezetvédelmi célok teljesítéséhez szükséges szigorúbb hőtechnikai követelmények elérése a sokak által vártnál sokkal kisebb költségnövekedéssel jár és a növekvő energiarák hatására egyre rövidebb megtérülési idővel kell számolni